5. rész

* Justin szemszöge *
Még hogy Austinnal fog elmenni. Persze! Biztos, hogy nem hagyom.
Idegesen nyitottam ki az ajtót, majd megpillantottam Austint.

- Csá 'haver' - emeltem ki gúnyosan a haver szót. - Jöttél, Láttál, Elmehetsz. - mosolyodtam el gúnyosan, amire Jade megszólalt.
- Justin! Mit csinálsz? - kérdezte értetlenül. - Ezzel a gyerekkel nem mehetsz sehova, én vigyázok rád, amíg Scooter haza nem jön. Szóval szót kell fogadnod cicamica. - mosolyodtam el.
- Nem vagyok a cicamicád. - forgatta meg a szemeit. - És nem te mondod meg hogy mit csináljak.
- Dee, mert rám vagy bízva és te még kiskorú vagy szívem. - kacsintottam rá. - Most pedig Aus. - mondtam gúnyosan az Aus-t.. - Eltakarodhatsz. - mosolyogtam rá, majd felnevettem..
- Egyszer amikor nem leszel ott, úgy is elmegyek vele valahova. - kacsintott - Szia szépségem. - intett Jadenek. Persze! Jade csak egy srácé lehet, az pedig én vagyok, mosolyogtam győztes mosollyal, majd bezártam az ajtót.
- Na ide figyelj Bieber! - lökte meg a mellkasomat Jade.
- De kis vadóc valaki. - kuncogtam fel.
- Nem viccelek! Rohadtul nem te fogod megmondani mit csináljak! Felfogtad? Velem nem fogsz szórakozni, azzal megyek el, akivel akarok és nem fogok neked szót fogadni, mint egy 13 éves csicska. Nyugodtan nézhetsz annak, de majd meglátod, mire vagyok képes. - kiabálta az arcomba... - Hogy képzeled azt, hogy elküldöd a haveromat? - kiabált még mindig.
- Először is. - húztam magamhoz, szorosan, hogy ne tudjon kiszabadulni.. - Amíg az én házamban vagy, addig azt csinálod amit én mondok, és amíg kiskorú vagy nem engedhetlek el, ha rám vagy bízva édes. - kacsintottam, majd még közelebb hajoltam. Ellenállhatatlan volt. Ott állt, kiöltözve, kisminkelve. Gyönyörű szemeibe néztem mélyen, amitől kissé elpirult, nem bírtam ellenállni, gyönyörű telt ajkainak, magával vonzott, tehát megcsókoltam.. Szenvedélyes, gyengéd csókomat viszonozta, majd gyorsabbra vettem a tempót. Istenem.. Érzem, hogy most meglesz. Párperc múlva már szinte faltuk egymás ajkait, majd mikor már teljesen elhitette velem, hogy az enyém lesz, hirtelen elvált ajkaimtól, majd megszólalt..
- Akkor ez a kiskorú, le sem fog feküdni veled. - kacsintott, majd egy puszit lehelt ajkaimra. omg, itt hagyott.. Basszameg, pedig annyira közel voltam.. A fenébe is. - káromkodtam magamba.. Muszáj megnyugodnom és erre a legjobb Lil.

4.rész

Halkan kiosontam, majd a titokzatos szobát vettem célba.. Mikor oda értem óvatosan lenyomtam a kilincset, de nem sikerült ki nyitnom az ajtót, mivel be volt zárva. Gondolhattam volna, hogy zárva tartja. Csalódott arccal fordultam meg, majd megláttam Justint.. Nagyon jó.
- Mit keresel itt? Nem meg mondtam, hogy nem jöhetsz ide? - dühöngött
- Még is miért nem? Kár volt mondanod.. Tudod... Elég kíváncsi típus vagyok és nem szeretem a titkokat. - mondtam
- Hát pedig ezt nem fogod megtudni.. SOHA. - emelte ki a soha szót, majd egy kis idő után elmosolyodott..
- Mi van?! - kérdeztem gúnyos hangon.
- Nagyon jó nő vagy. - jött közel hozzám, majd szorosan magához húzott..
- Miért nem akarsz tőlem semmit? Miért vagy ilyen elutasító? - kérdezgetett, miközben nyakamat csókolgatta..
- Tudom, hogy mit akarsz, aztán ha meg van, semmibe veszel, és én ezt nem akarom, ha már valaki megkap, utána se szarjon le.. - magyaráztam neki.
- Miért gondolsz ilyet rólam? - nézett mélyen a szemembe.
- A találkozásunk se volt valami fhuha.... És hát simán kinézem belőled.
- Akkor kezdjük elölről. Szia Justin Bieber vagyok. - nyújtotta a kezét teljesen komoly fejjel, amin akaratlanul is felnevettem.
- Szia én Jade, Jade Harminston. - nyújtottam a kezem, majd kezet ráztunk. - Bolond. - nevettem el magam megint, amire már ő is..
- Na hol is tartottunk? - néztem rám perverz arc kifejezéssel.. Majd meg akart csókolni, de nem hagytam.
- Ezt még ki kell érdemelni. - kacsintottam, majd egy hirtelen mozdulattal megfordultam és otthagytam..
Remélem tényleg megváltozik, akkor esetleg még lehetne is köztünk valami..
*csörög a telefonom* Este 9:21 van.
- Igen? - szóltam bele
- Szia, Austin vagyok.
- Szia. Miért hívtál? ... Ilyenkor? - nevettem egy aprót.
- Nem tudok aludni és gondoltam elmehetnénk kocsikázni a városba..
- Hát.. Nem is tudom..
- Naa.
- Najó, igazából még nem vagyok álmos, szóval benne vagyok.
- Rendben, akkor fél óra múlva... Öö.. Hol is laksz?
- Huha... Várj megkérdezem Justint, mert én nem tudom. - röhögtem el magam.
- Justint?
- Igen, miért?
- Bieber?
- Aha
- Akkor tudom hol vagy, fél óra és ott leszek, szia. - köszönt el, meg se várva, a válaszom..
Eléggé furcsa volt a hangja, amikor Justint említettem.. Lehet, hogy ismeri?
Nem tudom.. Majd kiderül, mindenesetre megyek készülődni..
Mikor már nagyjából elkészültem, Justin rontott be a fürdőszobába..
- Hova készülsz? - jött közel
- Elmegyek az egyik haverommal, nem tudom hova. - nevettem
- Már is van barátnőd? Ki az? - mosolyodott el
- Fiú haver. Austinnak hívják. - mosolyogtam vissza, de Justin eléggé ledöbbent.
- Austin? Austin Mahone? - akadt ki.
- Igen, nem sokára itt lesz. - mondtam ki a mondatom, majd csöngettek. - Ez ő lesz. - indultam meg az ajtó felé.
- Állj. Majd én elintézem. - mondta Justin, majd lerobogott az emeletről.

3. rész

- Most velem jössz. - fogott meg erősen a fickó, majd kirángatott a házból és be 'dobott' a kocsijába.

- Te ki vagy? - kérdeztem félénken, de nem válaszolt.. 

Egy körülbelül félórás út után hirtelen lefékezett kiszállt, oda jött az ajtómhoz, majd kinyitotta. 

- Gyere! - mondta férfias mély, dörmögős hangján, majd megfogta a karom és egy ház ajtajához 'vitt'. A zenét már kintről lehetett hallani.. Miért hozott ide? És miért volt ilyen bunkó?

Kinyitotta az ajtót, majd bementünk, sikeresen át furakodtuk magunkat a táncoló tömegen majd megpillantottam Justint. Egyre közelebb és közelebb mentünk hozzá, majd oda értünk.

- Itt van a lány, ahogy kérted.. - mondta Justinnak az ismeretlen fickó.

- Kösz Walter, most már elmehetsz. - utasította Justin.

Én csak döbbenten álltam ott Justin előtt, egy melegítő nadrágba és egy ujjatlan pólóba. 

- Igazán felöltözhettél volna. - mért végig gúnyos tekintetével.

- Igazán hagyhatott volna az az ember felöltözni és nem halálra rémíteni.. - mondtam mérgesen Justinnak.

- Chantel! - fordult hátra Justin. - Adj neki valami ruhát. - utasította a csajt.. Majd oda jött hozzám Chantel.

- Szia Chantel vagyok, adok valami jó cuccot. - nézett végig rajtam.. Láttam a gúnyt a szemébe.. Tipikus '5 kg sminkkel mindenki lehet szép' lány. Már most látom, hogy ezzel a csajjal nem leszek jóba. Miután adott valami buliba megfelelő öltözéket, vissza mentünk Justinhoz.

- Megfelel? - kérdezte Justint.

- Háát. - mondta gúnyosan, amire csak megforgattam a szemeim. Egy kis idő után, miután végre abba hagyta a telefonja nyomkodását, megszólalt. 

- Menj bárhova, bárkivel, de azért vigyázz magadra. - jött szorosan közel hozzám, megakart csókolni, de elrántottam a fejem, így pont láttam Chantel féltékenykedő arcát.. Ah, már csak ezért megérte. 

- Kösz inkább kihagyom a csókod. - toltam el magamtól, majd oda indultam a piás asztalhoz.

Egy kis idő után oda jött hozzám egy srác.

- Szia. - köszönt.

- Helló. - köszöntem egyhangúan, rá se néztem.

- Hmm. Látom nincs valami jó kedved. - jött velem szembe 

- Hát nincs. - válaszoltam.

- Gyere velem, tudok egy jó helyet. - nyújtotta a kezét.. Kis ideig gondolkoztam a válaszon.. Hova akar vinni? - gondolkoztam.. De végül is csak nem halok bele..

- Ajánlom, hogy jó hely legyen. - mosolyodtam el, majd kimentünk a házból.

- Ah végre.. Már kezd fájni a fejem. - sóhajtottam fel, majd elindultunk.. Végül egy tengerpartra érünk. 

- Hát.. Remélem elég jó hely. - mosolygott rám.

- Nyugi.. Tetszik. - nevettem el magam..

Megnyugtató ezzel a sráccal lenni, kellemes a társasága.. 

Egy órája itt vagyunk és beszélgetünk.. Jó fej és vicces srác, és még jól is néz ki.

- Már egy órája ismerjük egymást még sem tudom a neved. - törtem meg a csendet.

- Ah, tényleg. Austin Mahone vagyok. - nyújtotta a kezét.

- Jade Harminston. - nyújtottam a kezem. - Figyu, már későre jár, nem egyedül jöttem, és azt sem tudod hol vagyok szóval én megyek. - álltam fel a homokból.

- Rendben. De azért egy telefonszám cserében benne vagy? - állt fel ő is.

- Najó. - mosolyodtam el, majd számot cseréltünk.

- Innen vissza találsz? - kérdezte Ryan

- Igen. - mosolyogtam rá.

- Okés..

- Akkor megyek, szia. - intettem, majd elindultam vissza a buliba, remélem már haza megyünk, semmi kedvem sincs itt maradni.

Amikor a házhoz értem, meghallottam a kocsik közül Justin hangját.

- Nézd meg... Az a hülye ribanc, megint ügyködött. Hol a szarba keressem? Esküszöm megütöm ha megtalálom. - kiabált Justin, majd közelebb mentem, hogy lássak is valamit. Chantelel volt, káromkodása közben fel s alá járkált a kocsik között, majd bele rúgott egy kukába.

- Nyugi már Justin, biztos vissza jön. - simított végig a hátán Chantel.

- Te is takarodj már innen. - kiabált rá.. Láttam hogy elég szarul esett Chantelnek, ezért inkább közbe avatkoztam, hogy ne bántsa meg jobban, bár élveztem volna, de még is közbe szóltam.. Nem tudom miért.

- Valami probléma van?  - mentem Justin háta mögé, majd hirtelen megfordult, Chantel pedig be ment.. A fordulatával vészesen közel kerültünk egymáshoz, egy ideig némán állt előttem. Éreztem égető tekintetét a számon.. Leheletét a nyakamon, ami nem volt a legjobb, bűzlött a piától..A tekintete a szemem és szám között cikázott, magam sem tudom miért nm vetettem véget ennek a furcsa helyzetnek.. Valamiért meg kívántam a csókját és már kínozott azzal, hogy előttem áll, és csak néz, gyönyörű barna szemeivel..  Jézusom, miket beszélek... Kicsit hátráltam, majd újból dühösen kiabálni kezdett..

- Hol a fenébe voltál? 

- A parton, már fájt a fejem az üvöltő zenétől. - magyaráztam 

- Fájt a fejed? Aha.. Véletlenül sem egy pasi van a dologban igaz? - nevetett fel. - Mindegy a részletek nem érdekelnek.. Csak az hogy legközelebb szólj ha elmész, megértetted? - húzott közel magához derekamnál fogva.

- Ha lesz legközelebb. - mondtam halkan, majd ki szabadítottam magam erős fogásából..

- Most pedig, haza mehetnék már? - kérdeztem egyhangúan, amire nem válaszolt csak be szállt a kocsiba, majd én is.

A kocsiban némán ültünk amíg haza nem értünk, néha-néha rám pillantott, de gyorsan vissza is nézett az útra..

Bárcsak jó fej lenne, és nem bunkó.

Amikor beértünk a házba, csak némán feltrappolt az emeletre, majd én is.. Ő a saját szobájába én pedig szintén a saját szobámba mentem.. Miután előkészítettem a fürdéshez való dolgokat elindultam a fürdőszoba felé.. Mikor oda értem, kinyitottam az ajtót, majd bementem.. Gyorsan levetkőztem majd beálltam a zuhany kabinba, jó érzés volt a feszültséget feloldani a forró vízzel.. Tizenöt percig élveztem ahogy a meleg víz átjárja a testem, majd kiszálltam, meg törölköztem.. Gondoltam Justin már úgy is elaludt, vagy a szobájába van, ezért fehérneműbe mentem ki, mielőtt a saját szobámhoz értem volna, el kellett mennem Justin szobája mellett, ami nem jött valami jól, mivel amikor ott mentem el, egy kéz berántott. Magam sem tudom, hogy..

- fhu, de dögös vagy. - mért végig

- Örülök, hogy tetszik, de most már kimehetek? - kérdeztem, amire csak közel jött hozzám.. Azt hittem újra csak kínozni akar, de nem, ez most más volt.. Hirtelen magához húzott, majd megcsókolt. Ahh imádtam a csókját, imádtam ahogy bevadult... Sajnos nem bírtam ellen állni.. Én is 'bevadultam' majd vad csókcsatába kezdtünk.. Mikor már ő is egy szál a alsó gatyában volt, és éppen készült az ágyra fektetni, észhez tértem és eltoltam magamtól..

- Justin. - lihegtem... - Nem akarom. - néztem félénken a szemébe.

- De hogy is nem akarod, most már késő, nem hagyhatsz így itt.. - mosolygott perverzül, majd újra megcsókolt, de eltoltam magamtól.

- De nem szeretném. - kiabáltam rá. - Most pedig ha megbocsájtasz.. - mondtam, majd kimentem és be mentem a szobámba..

Huha, hát elég közel voltunk ahhoz.. De szerencsére nem történt meg, bár mennyire is szeretném nem akarom, hogy neki legyen igaza.. Nem. - gondolkoztam, majd újra eszembe jutott a szoba... Nagyon nagyon vonzott, valami azt súgta menjek le, és nézzem meg mi van oda bent..

Halkan kiosontam, majd a titokzatos szobát vettem célba.. Mikor oda értem óvatosan lenyomtam a kilincset........

2. rész

- Selena?! - nézett rám kérdően és lepődötten.
- Ha kérhetlek, legközelebb kopogj légyszi. - nyomtam ki a telefont, mivel Justin úgy se menne ki amíg meg nem beszélem vele, szóval majd vissza hívom Selenát.
- Kérdeztem valamit. Válaszolj már. - mondta most már kicsit dühösen.
- Igen Selenát mondtam. És? - álltam fel vele szembe.
- Ismered Selenát? Mióta? A barátnőd vagy mi? - halmozott el kérdéseivel.
- Semmi közöd nincs hozzá.
- De mondd már el. - mondta dühösen.
- Igen, a barátnőm.. - nyögtem ki. - Most pedig kimennél ha kérhetlek? - mutattam az ajtóra.
- Bunkó ribanc. - mondta, majd hátat fordított s kiment.
Még én vagyok a bunkó ribanc? Ez így nagyon nem oké. Justin és köztem eléggé nagy a feszültség, nem tudom meddig fogom bírni vele.. Talán túl élem, ha nem bunkózok vele.. Nehéz lesz meg állnom.. De megpróbálom. - gondolkoztam, amit a telefonom újabb csörgése zavart meg. Megint Selena, de ezt már felvettem.
- Szia, végre hogy hívtál, nagyon sok mesélni valóm van. - üdvözöltem Selt.
- Szia, miért nyomtál ki az előbb? - kérdezte
- Áhh, had kezdjem az elején.
- Rendben. De először had kezdjem én, van egy meglepetésem. - hallattszódot a hangján, hogy boldog.
- Naaa mond.
- Itt vagyok Franciaországban és egy párnapig maradok, arra gondoltam, mi lenne ha találkoznánk? - kérdezte.. Ez most komoly? Pont ilyenkor kell oda mennie amikor nem vagyok ott? Ilyen is csak velem fordulhat elő.
- Ahjj, Selly. Ez most nem fog menni.
- Miért?
- Nem vagyok Franciaországban.. Hanem Califroniában, pontosabban Calabasasban.
- Micsoda? De miért?
- Azért mert Justinnál lakom. De ne értsd félre, nem járok vele vagy ilyesmi, hanem Scooter a rokonom és miatta, amíg nem talál nekem egy házat..
- Hmm. Ez most így elég durva.. Sajnálom, hogy nem tudunk találkozni, nem tudom mikor megyek Los Angeles környékére, de megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy találkozzunk, már nagyon hiányzol. - Nekem is hiányzol már, remélem minél hamarabb el tudsz jönni.
- Én is, de most mennem kell, sajnálom, szia. - nyomta ki anélkül, hogy megvárta volna a válaszom..
Selenával nagyon erős a kapcsolatunk és imádom őt, mindent megtudunk beszélni, jó lenne már őt látni, nagyon ritkán látom, még is a legjobb barátnőm. Sajnos még Skypeolni sincs ideje, azt is csak egy hónapban egyszer-kétszer csináljuk..
- JADE. - kiabál Justin.
- Mi van? - megyek ki a szobámból, majd le az emeletről.
- Itt van Scooter. - válaszolt, majd lehuppant a kanapéra, s nézni kezdte a tv-t.
- Szia. - köszöntem Scooternek.
- Szia. - köszönt ő is. - Van egy rossz hírem. - mondta szomorú hangon.
- Mi az? - kérdeztem meglepetten.
- Két hétre el kell mennem külföldre. Sajnálom, hogy most jöttél ide és már is itt kell hagyjalak, de ez nagyon fontos, muszáj el mennem. - magyarázkodott.
- Semmi baj, ha ennyire fontos nyugodtan menj el, el leszek Justinnal. - mondtam. Még hogy el leszek.. Ez hülyeség volt, nem gondoltam komolyan de Scooternek ezt kellett mondjam.
- Örülök, hogy meg értesz, de nekem mennem is kell. Sziasztok. - köszönt el
- Szia. - köszöntük Justinnal szinte egyszerre, majd Scooter el is ment.
Szép lassan oda sétáltam a hűtőhöz és ki vettem a narancslét, próbáltam csendben, hogy Justin nyugodtan tudjon tvzni, nem akartam még egy vitát, pedig legszívesebben egy bombát is robbantottam volna..
Véletlenül kiesett a kezemből a doboz kupakja, és be gurult a szekrény alá. Miközben a kupakot próbáltam ki szedni, hangoskodtam.. Akaratlanul.. Persze ezért is rám szólt Justin.
- Tvznék! Nem látod? - nézet hátra amikor épp lehajoltam. - Hmm. - állt fel. - Nagyon jó. - fogta meg a derekam hátulról. - Nagyon jó tested van. - fordított meg. - Add ide azt a szart. - mutatott a kezembe lévő 'csőre'. Majd ki vette a kezemből és kiszedte vele a kupakot. - Tessék. - nyújtotta.
- Köszi. - válaszoltam, majd elakartam menni, de nem hagyta. Óvatosan vissza rántott.
- Nem elég a köszi. - kacsintott, majd magához húzott..
- Miért csak akkor tudsz kedves lenni, ha leakarsz fektetni? - néztem mélyen a szemeibe.
- Szeretnél? - suttogta fülembe
- Jut eszembe. Selena.. - mondtam ki mondatom, amire azonnal elengedett. - Ha szereted Selenát.. Tuti, hogy szereted, mivel ha nem szeretnéd, nem akadtál volna ki az előbb ennyire... Szóval ha szereted, akkor miért akarsz velem lefeküdni? - kérdeztem értetlenül, amire fel és alá kezdett járkálni. - Justin! Egyáltalán még szereted?
- Igen, de ő nem és el akarom felejteni, nem akarom, hogy fájjon érted? - sírta majdnem el magát, majd kiviharzott a házból.
Nem akartam ezt fel hozni, de muszáj volt, hogy béként hagyjon, nem akarok egy tárgy lenni, amit akkor használ ha kedve tartja és csak arra, hogy valakit el felejtsen.. Talán ha igazi érzései lennének irántam, akkor meg tenném, mert helyes fiú és simán belé tudnék szeretni, ha kedves lenne.. De talán akkor sem, Selena miatt, mert Selenánál jobb barátnőt nem tudnék elképzelni és nem akarom elveszteni.
Egész nap csak uncsizok és Justin még mindig nincs itthon pedig este kilenc van, nem tudom hol lehet, de kezdek aggódni érte.. Hülyeség volt fel hoznom ezt a dolgot, de csak úgy kijött..
A nappaliban ülök és várom, hogy Justin haza jöjjön, nem nagyon tudok mást csinálni szóval ez teljesen jó elfoglaltság. Egyre többször jut eszembe az a titkos szoba, és egyre jobban vonz.. Tudom, hogy nem lehetne, de nem tudok magamnak nemet mondani, ezért elindulok az ajtó felé, amit a telefonom csörgése zavar meg, Selena az, szóval felveszem.
- Szia, ilyen is ritkán van, hogy egy nap kétszer is felhívsz. - nevettem el magam.
- Jó hír.. Pár nap múlva Los Angelesbe utazom, találkozhatnánk.
- Jézusom, komolyan?! De jó lenne. Uhh I'm happy. - nevettem amire ő is.
- Csak ezért hívtalak, majd még hívlak, de most leteszem hosszú napom volt és fáradt vagyok, szia.
- Szia. - köszöntem el, majd lerakta.
Egy kis idő után újból eszembe jutott a szoba, mikor épp mentem volna az ajtó felé, 'Justin' érkezett meg.
- Végre hazataláltál.- mondtam a személynek aki az előszobában volt, majd bejött. - Te ki vagy? - döbbentem le, mert nem Justin volt.
- Most velem jössz. - fogott meg erősen a fickó, majd ki rángatott a házból és be 'dobott' a kocsijába.

1. rész

Scooter már egy hónapja azzal csesztet, hogy ma jön az unokahúga Londonból.
Mivel megkért, hogy menjek ki vele a reptérre, ezért nekem is mennem kell, bár semmi kedvem nincs hozzá.
Éppen a reptérre tartunk. Kíváncsi vagyok arra a csajra, de még sincs kedvem hozzá..
- Justin. Justin. - szólt Scooter
- Mond. - néztem rá
- Kérhetek valamit? - mosolyodott el
- Mond.
- Kérlek legyél vele kedves, rendben? - kérdezte bizakodó tekintettel, kérdésére csak sóhajtottam majd válaszoltam.
- Rendben. - válaszoltam egyhangúan.
Nem sokkal később oda is értünk a reptérre.. Kis séta után, már csak annyit veszek észre, hogy Scooter megölel egy lányt.. És az a lány Jade..
- Szia Jade. - köszöntem.
- Szia. - köszönt vissza, majd újra Scooterrel kezdett beszélni.. Eléggé meglepődtem, hogy egy kicsit se érdekli, hogy kivel áll szemben. Ledöbbentem, hogy hidegen hagyja Justin Bieber.. De teszek róla, hogy ne így legyen..
Miután kibeszélték magukat elindultunk vissza a kocsihoz.
- Justin. - szólított meg Scooter.
- Mond. - fordultam hátra, mivel előttük mentem s nyomkodtam a telefonom.
- Légyszíves segíts Jadenak cipekedni..
- Nem kell. - mosolygott Scoora Jade.
- Add. - mentem oda, majd kivettem a kezéből.
Ilyen se sok mindenkivel fordul elő, hogy Justin Bieber vigye a táskáját, de még sincs el olvadva.. Nehéz eset, eddig mindenki sikított, sőt.. Még sírt is ha meglátott, de ő... Ő nem. Furcsa.
Egy órával később haza is értünk. 'A kocsiba jól el voltunk'.. Én csak telefonoztam, ők pedig beszélgettek.. Kell ennél több?! Legalább nem untatott a francia szövegeivel.. Biztos volt mit mesélnie, csak hogy engem nem érdekel.
- Hű. - csodálkozott el, miközben a lakást nézte.. - Itt fogok lakni? - mosolyodott el, majd újból a házra nézett.
- Igen, egy ideig Justinnal fogsz élni, de majd idővel nézünk neked egy házat. - mondta Scooter, s mondata végére érve azonnal lekonyult Jade mosolya.. Komolyan nem értem ezt a csajt. Az én házamba élhet és még csak nem is örül neki? Na jó ezek a szavak kicsit furán hangzanak.. Nem vagyok elszállva.. De azért, csak Justin Bieber lakása...
- Gyere.. Bemutatom a házat. - szólalt meg újra Scoo, majd elindult a házam bejárata felé.. Mikor épp nyitotta volna ki, megszólalt a telefonja, elővette zsebéből s rá pillantott.. - Várjatok.. Ezt fel kell vennem. - mondta, majd arrébb állt s felvette..
*Jade szemszöge*
 Egy csodaszép szökőkút fogadott amikor kiszálltam a kocsiból.. Nagyon szép minden.. Gyönyörű a ház kívülről.. Akkor milyen lehet belülről? - gondolkoztam, amit Scooter mondata zavart meg..
- Sajnálom srácok, de el kell mennem... Szerintem majd csak holnap jövök.. Remélem jól el lesztek. - mosolygott.
- Rendben. El leszünk. - vigyorgott Justin, majd Scooter el is ment. - Na szóval gyere utánam, gyors beszámolót kapsz a házról aztán mehetsz amerre látsz. - magyarázta el flegmán mondatát.
- Hmmm. Szóval ilyen az, ha Justin Biebert felidegesítik? - gúnyolódtam.
- Én teljesen nyugodt vagyok. - kacsintott majd beindult.  - Jönnél? - nézett vissza az ajtónál.
- Megyek. - válaszoltam, majd felkaptam a három bőröndöm s nagy nehezen be cipekedtem a házba.
- Szóval.. Itt mindig vedd le a cipődet.. - mutatott a cipőmre, majd levettem.. Kicsit beljebb érve újból megszólalt. - Ez itt a konyha. Nem foglak soha kiszolgálni, szóval tudod mi a dolgod. - kacsintott majd tovább ment.. - Ez a nappali, az ajtó pedig a fürdőszoba. - mutatott egy fehér ajtóra. - Az pedig a játék terem.. Oda tilos a belépés. - húzta oldalra a száját, majd végig ment egy kis folyosón.. S én pedig követtem. - Az az ajtó... - mutatott a lépcső mögötti ajtóra.. | a lépcső lefelé vezetett | - Na az neked TABU. - hangsúlyozta a tabu szót.
- Ezt kár volt mondanod.. Most már nagyon kíváncsi vagyok. - rántottam meg a vállam s elindultam az ajtó felé.. Igazából, hogy mit rejt az ajtó... Arra nem voltam kíváncsi. Inkább arra, hogy mit csinál ha felidegesítem... Mikor megfogtam a kilincset, akkor esett le neki valójában mire is készülök ezért utánam futott és erősen megfogta a csuklómat..
- Engedd el a kezem. - kiabáltam rá, mivel fájt, válasza nem volt, csak neki nyomott a falnak s mélyen a szemembe nézett majd a számra. Közelebb hajolt s megszólalt..
- Mondom T-A-B-U. Tudod mit jelent? Meg ne lássam, hogy be mész oda. Rendben? - nézett újra a szemembe.
- Engedj el. - szóltam rá.. Nem volt valami kényelmes a hideg falnak dőlve.. Főleg úgy hogy Justinnal két milliméterre voltunk egymástól. Egy utolsó pillantást vetett a számra, majd elengedett s felment a párlépcsőfokon..
- Az emeletet magadtól is felfedezed.. A fürdő melletti szoba a tiéd.. - mondta, majd kiment a konyhába.
- Kösz. Majd a bőröndöket egyedül felcipelem. - kiabáltam ki utána.
- Megbeszéltük. - hallottam e halk szót, majd felindultam az emeletre. Gyönyörű ez a lakás.. Maga a 'paradicsom'.. Mikor beértem a szobámba és kipakoltam minden cuccom, elhúztam a függönyöket, s kimentem a teraszra. A kilátás egy óriási beépített medence, körülötte öt napozóágy, egy faépület a kert hátsó részében, s mindenhol gyönyörű virágok. Mikor bementem s éppen becsukni készültem az ajtót, két erős kezet éreztem meg derekamon.. Először Justinra gondoltam, de amikor megfordultam, hogy megpofozzam egy idegen srác állt előttem.
- Te ki vagy? - kérdeztem meglepetten.
- Gyönyörű vagy. - kacsintott, majd megakart csókolni, de én pofon vágtam.
- Mit képzelsz magadról? - kiabáltam le a fejét, majd leszaladtam Justinhoz.
- Justin. - kiabáltam, majd szépen lassan ki jött a fürdő szobából.
- Mi van? - kérdezte egy szál alsónadrágban, amitől egy kis ideig elakadt a 'lélegzetem'.. Kis ideig csodáltam testét, amit hangos nevetése zavart meg..
- Mit nevetsz? - kérdeztem miután már magamhoz tértem..
- Tudom, hogy jó a testem.. De azért ennyire nem... - kacsintott, majd megint nevetni kezdett, amire csak megforgattam a szemeimet.
- Jut eszembe ki ez az idióta aki a saját szobámba fogdosott?
- Hé cica, az még mindig nem a te szobád, csak benne laksz. - kacsintott..- És az az idióta aki neked csak Ryan az a haverom.. És ne idiótázd ha kérhetlek. Örülj, hogy megengedtem, hogy tegezd.
- Először is.. - mentem szorosan közel Justinhoz.. - Amíg a te házadba élek, addig az a szoba az enyém és az neked TABU. Érthető? - mosolyogtam a képébe.. - Másodszor pedig azt tegezek le és hívok idiótának akit akarok.. És nem tehetsz ellene semmit. - kacsintottam rá, amire csak meg ragadta a derekam..
- Az én házam.. Az én szabályaim. - kacsintott vissza.
- Ráng a szemed? Idióta. - kérdeztem gúnyosan, majd mikor menni akartam, visszarántott.
- Nem vagyok idióta. - szorított magához jó szorosan, majd megcsókolt, amit viszonoztam.. Gondoltam játszadozok vele egy kicsit... Amikor már elhitte, hogy lefektethet hirtelen elváltam ajkaitól..
- Elhitted. Há, - kiáltottam fel, majd otthagytam..
Nem tudom mit képzelt.. Legrosszabb rémálmomba se feküdnék le vele.. Na jó ha kedves lenne akkor talán. - gondolkoztam amit a telefonom csörgése zavart meg... Kezembe vettem, majd ránéztem a képernyőre..
- Selena az.. - kiáltottam fel boldogságomba, mivel már nagyon rég nem beszéltem vele pedig régen a legjobb barátnőm volt és még az is... Tudom mi volt közte és Justin közt.. Ezért is ítélem el Justin.. Mert amit Selenával tett..Hát.. Inkább hagyjuk.. Pechemre Justin meg hallotta, azt ahogy felkiáltottam ezért berontott a szobámba..
- Selena?! - nézett rám kérdően és lepődötten