2. rész

- Selena?! - nézett rám kérdően és lepődötten.
- Ha kérhetlek, legközelebb kopogj légyszi. - nyomtam ki a telefont, mivel Justin úgy se menne ki amíg meg nem beszélem vele, szóval majd vissza hívom Selenát.
- Kérdeztem valamit. Válaszolj már. - mondta most már kicsit dühösen.
- Igen Selenát mondtam. És? - álltam fel vele szembe.
- Ismered Selenát? Mióta? A barátnőd vagy mi? - halmozott el kérdéseivel.
- Semmi közöd nincs hozzá.
- De mondd már el. - mondta dühösen.
- Igen, a barátnőm.. - nyögtem ki. - Most pedig kimennél ha kérhetlek? - mutattam az ajtóra.
- Bunkó ribanc. - mondta, majd hátat fordított s kiment.
Még én vagyok a bunkó ribanc? Ez így nagyon nem oké. Justin és köztem eléggé nagy a feszültség, nem tudom meddig fogom bírni vele.. Talán túl élem, ha nem bunkózok vele.. Nehéz lesz meg állnom.. De megpróbálom. - gondolkoztam, amit a telefonom újabb csörgése zavart meg. Megint Selena, de ezt már felvettem.
- Szia, végre hogy hívtál, nagyon sok mesélni valóm van. - üdvözöltem Selt.
- Szia, miért nyomtál ki az előbb? - kérdezte
- Áhh, had kezdjem az elején.
- Rendben. De először had kezdjem én, van egy meglepetésem. - hallattszódot a hangján, hogy boldog.
- Naaa mond.
- Itt vagyok Franciaországban és egy párnapig maradok, arra gondoltam, mi lenne ha találkoznánk? - kérdezte.. Ez most komoly? Pont ilyenkor kell oda mennie amikor nem vagyok ott? Ilyen is csak velem fordulhat elő.
- Ahjj, Selly. Ez most nem fog menni.
- Miért?
- Nem vagyok Franciaországban.. Hanem Califroniában, pontosabban Calabasasban.
- Micsoda? De miért?
- Azért mert Justinnál lakom. De ne értsd félre, nem járok vele vagy ilyesmi, hanem Scooter a rokonom és miatta, amíg nem talál nekem egy házat..
- Hmm. Ez most így elég durva.. Sajnálom, hogy nem tudunk találkozni, nem tudom mikor megyek Los Angeles környékére, de megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy találkozzunk, már nagyon hiányzol. - Nekem is hiányzol már, remélem minél hamarabb el tudsz jönni.
- Én is, de most mennem kell, sajnálom, szia. - nyomta ki anélkül, hogy megvárta volna a válaszom..
Selenával nagyon erős a kapcsolatunk és imádom őt, mindent megtudunk beszélni, jó lenne már őt látni, nagyon ritkán látom, még is a legjobb barátnőm. Sajnos még Skypeolni sincs ideje, azt is csak egy hónapban egyszer-kétszer csináljuk..
- JADE. - kiabál Justin.
- Mi van? - megyek ki a szobámból, majd le az emeletről.
- Itt van Scooter. - válaszolt, majd lehuppant a kanapéra, s nézni kezdte a tv-t.
- Szia. - köszöntem Scooternek.
- Szia. - köszönt ő is. - Van egy rossz hírem. - mondta szomorú hangon.
- Mi az? - kérdeztem meglepetten.
- Két hétre el kell mennem külföldre. Sajnálom, hogy most jöttél ide és már is itt kell hagyjalak, de ez nagyon fontos, muszáj el mennem. - magyarázkodott.
- Semmi baj, ha ennyire fontos nyugodtan menj el, el leszek Justinnal. - mondtam. Még hogy el leszek.. Ez hülyeség volt, nem gondoltam komolyan de Scooternek ezt kellett mondjam.
- Örülök, hogy meg értesz, de nekem mennem is kell. Sziasztok. - köszönt el
- Szia. - köszöntük Justinnal szinte egyszerre, majd Scooter el is ment.
Szép lassan oda sétáltam a hűtőhöz és ki vettem a narancslét, próbáltam csendben, hogy Justin nyugodtan tudjon tvzni, nem akartam még egy vitát, pedig legszívesebben egy bombát is robbantottam volna..
Véletlenül kiesett a kezemből a doboz kupakja, és be gurult a szekrény alá. Miközben a kupakot próbáltam ki szedni, hangoskodtam.. Akaratlanul.. Persze ezért is rám szólt Justin.
- Tvznék! Nem látod? - nézet hátra amikor épp lehajoltam. - Hmm. - állt fel. - Nagyon jó. - fogta meg a derekam hátulról. - Nagyon jó tested van. - fordított meg. - Add ide azt a szart. - mutatott a kezembe lévő 'csőre'. Majd ki vette a kezemből és kiszedte vele a kupakot. - Tessék. - nyújtotta.
- Köszi. - válaszoltam, majd elakartam menni, de nem hagyta. Óvatosan vissza rántott.
- Nem elég a köszi. - kacsintott, majd magához húzott..
- Miért csak akkor tudsz kedves lenni, ha leakarsz fektetni? - néztem mélyen a szemeibe.
- Szeretnél? - suttogta fülembe
- Jut eszembe. Selena.. - mondtam ki mondatom, amire azonnal elengedett. - Ha szereted Selenát.. Tuti, hogy szereted, mivel ha nem szeretnéd, nem akadtál volna ki az előbb ennyire... Szóval ha szereted, akkor miért akarsz velem lefeküdni? - kérdeztem értetlenül, amire fel és alá kezdett járkálni. - Justin! Egyáltalán még szereted?
- Igen, de ő nem és el akarom felejteni, nem akarom, hogy fájjon érted? - sírta majdnem el magát, majd kiviharzott a házból.
Nem akartam ezt fel hozni, de muszáj volt, hogy béként hagyjon, nem akarok egy tárgy lenni, amit akkor használ ha kedve tartja és csak arra, hogy valakit el felejtsen.. Talán ha igazi érzései lennének irántam, akkor meg tenném, mert helyes fiú és simán belé tudnék szeretni, ha kedves lenne.. De talán akkor sem, Selena miatt, mert Selenánál jobb barátnőt nem tudnék elképzelni és nem akarom elveszteni.
Egész nap csak uncsizok és Justin még mindig nincs itthon pedig este kilenc van, nem tudom hol lehet, de kezdek aggódni érte.. Hülyeség volt fel hoznom ezt a dolgot, de csak úgy kijött..
A nappaliban ülök és várom, hogy Justin haza jöjjön, nem nagyon tudok mást csinálni szóval ez teljesen jó elfoglaltság. Egyre többször jut eszembe az a titkos szoba, és egyre jobban vonz.. Tudom, hogy nem lehetne, de nem tudok magamnak nemet mondani, ezért elindulok az ajtó felé, amit a telefonom csörgése zavar meg, Selena az, szóval felveszem.
- Szia, ilyen is ritkán van, hogy egy nap kétszer is felhívsz. - nevettem el magam.
- Jó hír.. Pár nap múlva Los Angelesbe utazom, találkozhatnánk.
- Jézusom, komolyan?! De jó lenne. Uhh I'm happy. - nevettem amire ő is.
- Csak ezért hívtalak, majd még hívlak, de most leteszem hosszú napom volt és fáradt vagyok, szia.
- Szia. - köszöntem el, majd lerakta.
Egy kis idő után újból eszembe jutott a szoba, mikor épp mentem volna az ajtó felé, 'Justin' érkezett meg.
- Végre hazataláltál.- mondtam a személynek aki az előszobában volt, majd bejött. - Te ki vagy? - döbbentem le, mert nem Justin volt.
- Most velem jössz. - fogott meg erősen a fickó, majd ki rángatott a házból és be 'dobott' a kocsijába.

1. rész

Scooter már egy hónapja azzal csesztet, hogy ma jön az unokahúga Londonból.
Mivel megkért, hogy menjek ki vele a reptérre, ezért nekem is mennem kell, bár semmi kedvem nincs hozzá.
Éppen a reptérre tartunk. Kíváncsi vagyok arra a csajra, de még sincs kedvem hozzá..
- Justin. Justin. - szólt Scooter
- Mond. - néztem rá
- Kérhetek valamit? - mosolyodott el
- Mond.
- Kérlek legyél vele kedves, rendben? - kérdezte bizakodó tekintettel, kérdésére csak sóhajtottam majd válaszoltam.
- Rendben. - válaszoltam egyhangúan.
Nem sokkal később oda is értünk a reptérre.. Kis séta után, már csak annyit veszek észre, hogy Scooter megölel egy lányt.. És az a lány Jade..
- Szia Jade. - köszöntem.
- Szia. - köszönt vissza, majd újra Scooterrel kezdett beszélni.. Eléggé meglepődtem, hogy egy kicsit se érdekli, hogy kivel áll szemben. Ledöbbentem, hogy hidegen hagyja Justin Bieber.. De teszek róla, hogy ne így legyen..
Miután kibeszélték magukat elindultunk vissza a kocsihoz.
- Justin. - szólított meg Scooter.
- Mond. - fordultam hátra, mivel előttük mentem s nyomkodtam a telefonom.
- Légyszíves segíts Jadenak cipekedni..
- Nem kell. - mosolygott Scoora Jade.
- Add. - mentem oda, majd kivettem a kezéből.
Ilyen se sok mindenkivel fordul elő, hogy Justin Bieber vigye a táskáját, de még sincs el olvadva.. Nehéz eset, eddig mindenki sikított, sőt.. Még sírt is ha meglátott, de ő... Ő nem. Furcsa.
Egy órával később haza is értünk. 'A kocsiba jól el voltunk'.. Én csak telefonoztam, ők pedig beszélgettek.. Kell ennél több?! Legalább nem untatott a francia szövegeivel.. Biztos volt mit mesélnie, csak hogy engem nem érdekel.
- Hű. - csodálkozott el, miközben a lakást nézte.. - Itt fogok lakni? - mosolyodott el, majd újból a házra nézett.
- Igen, egy ideig Justinnal fogsz élni, de majd idővel nézünk neked egy házat. - mondta Scooter, s mondata végére érve azonnal lekonyult Jade mosolya.. Komolyan nem értem ezt a csajt. Az én házamba élhet és még csak nem is örül neki? Na jó ezek a szavak kicsit furán hangzanak.. Nem vagyok elszállva.. De azért, csak Justin Bieber lakása...
- Gyere.. Bemutatom a házat. - szólalt meg újra Scoo, majd elindult a házam bejárata felé.. Mikor épp nyitotta volna ki, megszólalt a telefonja, elővette zsebéből s rá pillantott.. - Várjatok.. Ezt fel kell vennem. - mondta, majd arrébb állt s felvette..
*Jade szemszöge*
 Egy csodaszép szökőkút fogadott amikor kiszálltam a kocsiból.. Nagyon szép minden.. Gyönyörű a ház kívülről.. Akkor milyen lehet belülről? - gondolkoztam, amit Scooter mondata zavart meg..
- Sajnálom srácok, de el kell mennem... Szerintem majd csak holnap jövök.. Remélem jól el lesztek. - mosolygott.
- Rendben. El leszünk. - vigyorgott Justin, majd Scooter el is ment. - Na szóval gyere utánam, gyors beszámolót kapsz a házról aztán mehetsz amerre látsz. - magyarázta el flegmán mondatát.
- Hmmm. Szóval ilyen az, ha Justin Biebert felidegesítik? - gúnyolódtam.
- Én teljesen nyugodt vagyok. - kacsintott majd beindult.  - Jönnél? - nézett vissza az ajtónál.
- Megyek. - válaszoltam, majd felkaptam a három bőröndöm s nagy nehezen be cipekedtem a házba.
- Szóval.. Itt mindig vedd le a cipődet.. - mutatott a cipőmre, majd levettem.. Kicsit beljebb érve újból megszólalt. - Ez itt a konyha. Nem foglak soha kiszolgálni, szóval tudod mi a dolgod. - kacsintott majd tovább ment.. - Ez a nappali, az ajtó pedig a fürdőszoba. - mutatott egy fehér ajtóra. - Az pedig a játék terem.. Oda tilos a belépés. - húzta oldalra a száját, majd végig ment egy kis folyosón.. S én pedig követtem. - Az az ajtó... - mutatott a lépcső mögötti ajtóra.. | a lépcső lefelé vezetett | - Na az neked TABU. - hangsúlyozta a tabu szót.
- Ezt kár volt mondanod.. Most már nagyon kíváncsi vagyok. - rántottam meg a vállam s elindultam az ajtó felé.. Igazából, hogy mit rejt az ajtó... Arra nem voltam kíváncsi. Inkább arra, hogy mit csinál ha felidegesítem... Mikor megfogtam a kilincset, akkor esett le neki valójában mire is készülök ezért utánam futott és erősen megfogta a csuklómat..
- Engedd el a kezem. - kiabáltam rá, mivel fájt, válasza nem volt, csak neki nyomott a falnak s mélyen a szemembe nézett majd a számra. Közelebb hajolt s megszólalt..
- Mondom T-A-B-U. Tudod mit jelent? Meg ne lássam, hogy be mész oda. Rendben? - nézett újra a szemembe.
- Engedj el. - szóltam rá.. Nem volt valami kényelmes a hideg falnak dőlve.. Főleg úgy hogy Justinnal két milliméterre voltunk egymástól. Egy utolsó pillantást vetett a számra, majd elengedett s felment a párlépcsőfokon..
- Az emeletet magadtól is felfedezed.. A fürdő melletti szoba a tiéd.. - mondta, majd kiment a konyhába.
- Kösz. Majd a bőröndöket egyedül felcipelem. - kiabáltam ki utána.
- Megbeszéltük. - hallottam e halk szót, majd felindultam az emeletre. Gyönyörű ez a lakás.. Maga a 'paradicsom'.. Mikor beértem a szobámba és kipakoltam minden cuccom, elhúztam a függönyöket, s kimentem a teraszra. A kilátás egy óriási beépített medence, körülötte öt napozóágy, egy faépület a kert hátsó részében, s mindenhol gyönyörű virágok. Mikor bementem s éppen becsukni készültem az ajtót, két erős kezet éreztem meg derekamon.. Először Justinra gondoltam, de amikor megfordultam, hogy megpofozzam egy idegen srác állt előttem.
- Te ki vagy? - kérdeztem meglepetten.
- Gyönyörű vagy. - kacsintott, majd megakart csókolni, de én pofon vágtam.
- Mit képzelsz magadról? - kiabáltam le a fejét, majd leszaladtam Justinhoz.
- Justin. - kiabáltam, majd szépen lassan ki jött a fürdő szobából.
- Mi van? - kérdezte egy szál alsónadrágban, amitől egy kis ideig elakadt a 'lélegzetem'.. Kis ideig csodáltam testét, amit hangos nevetése zavart meg..
- Mit nevetsz? - kérdeztem miután már magamhoz tértem..
- Tudom, hogy jó a testem.. De azért ennyire nem... - kacsintott, majd megint nevetni kezdett, amire csak megforgattam a szemeimet.
- Jut eszembe ki ez az idióta aki a saját szobámba fogdosott?
- Hé cica, az még mindig nem a te szobád, csak benne laksz. - kacsintott..- És az az idióta aki neked csak Ryan az a haverom.. És ne idiótázd ha kérhetlek. Örülj, hogy megengedtem, hogy tegezd.
- Először is.. - mentem szorosan közel Justinhoz.. - Amíg a te házadba élek, addig az a szoba az enyém és az neked TABU. Érthető? - mosolyogtam a képébe.. - Másodszor pedig azt tegezek le és hívok idiótának akit akarok.. És nem tehetsz ellene semmit. - kacsintottam rá, amire csak meg ragadta a derekam..
- Az én házam.. Az én szabályaim. - kacsintott vissza.
- Ráng a szemed? Idióta. - kérdeztem gúnyosan, majd mikor menni akartam, visszarántott.
- Nem vagyok idióta. - szorított magához jó szorosan, majd megcsókolt, amit viszonoztam.. Gondoltam játszadozok vele egy kicsit... Amikor már elhitte, hogy lefektethet hirtelen elváltam ajkaitól..
- Elhitted. Há, - kiáltottam fel, majd otthagytam..
Nem tudom mit képzelt.. Legrosszabb rémálmomba se feküdnék le vele.. Na jó ha kedves lenne akkor talán. - gondolkoztam amit a telefonom csörgése zavart meg... Kezembe vettem, majd ránéztem a képernyőre..
- Selena az.. - kiáltottam fel boldogságomba, mivel már nagyon rég nem beszéltem vele pedig régen a legjobb barátnőm volt és még az is... Tudom mi volt közte és Justin közt.. Ezért is ítélem el Justin.. Mert amit Selenával tett..Hát.. Inkább hagyjuk.. Pechemre Justin meg hallotta, azt ahogy felkiáltottam ezért berontott a szobámba..
- Selena?! - nézett rám kérdően és lepődötten