4.rész

Halkan kiosontam, majd a titokzatos szobát vettem célba.. Mikor oda értem óvatosan lenyomtam a kilincset, de nem sikerült ki nyitnom az ajtót, mivel be volt zárva. Gondolhattam volna, hogy zárva tartja. Csalódott arccal fordultam meg, majd megláttam Justint.. Nagyon jó.
- Mit keresel itt? Nem meg mondtam, hogy nem jöhetsz ide? - dühöngött
- Még is miért nem? Kár volt mondanod.. Tudod... Elég kíváncsi típus vagyok és nem szeretem a titkokat. - mondtam
- Hát pedig ezt nem fogod megtudni.. SOHA. - emelte ki a soha szót, majd egy kis idő után elmosolyodott..
- Mi van?! - kérdeztem gúnyos hangon.
- Nagyon jó nő vagy. - jött közel hozzám, majd szorosan magához húzott..
- Miért nem akarsz tőlem semmit? Miért vagy ilyen elutasító? - kérdezgetett, miközben nyakamat csókolgatta..
- Tudom, hogy mit akarsz, aztán ha meg van, semmibe veszel, és én ezt nem akarom, ha már valaki megkap, utána se szarjon le.. - magyaráztam neki.
- Miért gondolsz ilyet rólam? - nézett mélyen a szemembe.
- A találkozásunk se volt valami fhuha.... És hát simán kinézem belőled.
- Akkor kezdjük elölről. Szia Justin Bieber vagyok. - nyújtotta a kezét teljesen komoly fejjel, amin akaratlanul is felnevettem.
- Szia én Jade, Jade Harminston. - nyújtottam a kezem, majd kezet ráztunk. - Bolond. - nevettem el magam megint, amire már ő is..
- Na hol is tartottunk? - néztem rám perverz arc kifejezéssel.. Majd meg akart csókolni, de nem hagytam.
- Ezt még ki kell érdemelni. - kacsintottam, majd egy hirtelen mozdulattal megfordultam és otthagytam..
Remélem tényleg megváltozik, akkor esetleg még lehetne is köztünk valami..
*csörög a telefonom* Este 9:21 van.
- Igen? - szóltam bele
- Szia, Austin vagyok.
- Szia. Miért hívtál? ... Ilyenkor? - nevettem egy aprót.
- Nem tudok aludni és gondoltam elmehetnénk kocsikázni a városba..
- Hát.. Nem is tudom..
- Naa.
- Najó, igazából még nem vagyok álmos, szóval benne vagyok.
- Rendben, akkor fél óra múlva... Öö.. Hol is laksz?
- Huha... Várj megkérdezem Justint, mert én nem tudom. - röhögtem el magam.
- Justint?
- Igen, miért?
- Bieber?
- Aha
- Akkor tudom hol vagy, fél óra és ott leszek, szia. - köszönt el, meg se várva, a válaszom..
Eléggé furcsa volt a hangja, amikor Justint említettem.. Lehet, hogy ismeri?
Nem tudom.. Majd kiderül, mindenesetre megyek készülődni..
Mikor már nagyjából elkészültem, Justin rontott be a fürdőszobába..
- Hova készülsz? - jött közel
- Elmegyek az egyik haverommal, nem tudom hova. - nevettem
- Már is van barátnőd? Ki az? - mosolyodott el
- Fiú haver. Austinnak hívják. - mosolyogtam vissza, de Justin eléggé ledöbbent.
- Austin? Austin Mahone? - akadt ki.
- Igen, nem sokára itt lesz. - mondtam ki a mondatom, majd csöngettek. - Ez ő lesz. - indultam meg az ajtó felé.
- Állj. Majd én elintézem. - mondta Justin, majd lerobogott az emeletről.

3. rész

- Most velem jössz. - fogott meg erősen a fickó, majd kirángatott a házból és be 'dobott' a kocsijába.

- Te ki vagy? - kérdeztem félénken, de nem válaszolt.. 

Egy körülbelül félórás út után hirtelen lefékezett kiszállt, oda jött az ajtómhoz, majd kinyitotta. 

- Gyere! - mondta férfias mély, dörmögős hangján, majd megfogta a karom és egy ház ajtajához 'vitt'. A zenét már kintről lehetett hallani.. Miért hozott ide? És miért volt ilyen bunkó?

Kinyitotta az ajtót, majd bementünk, sikeresen át furakodtuk magunkat a táncoló tömegen majd megpillantottam Justint. Egyre közelebb és közelebb mentünk hozzá, majd oda értünk.

- Itt van a lány, ahogy kérted.. - mondta Justinnak az ismeretlen fickó.

- Kösz Walter, most már elmehetsz. - utasította Justin.

Én csak döbbenten álltam ott Justin előtt, egy melegítő nadrágba és egy ujjatlan pólóba. 

- Igazán felöltözhettél volna. - mért végig gúnyos tekintetével.

- Igazán hagyhatott volna az az ember felöltözni és nem halálra rémíteni.. - mondtam mérgesen Justinnak.

- Chantel! - fordult hátra Justin. - Adj neki valami ruhát. - utasította a csajt.. Majd oda jött hozzám Chantel.

- Szia Chantel vagyok, adok valami jó cuccot. - nézett végig rajtam.. Láttam a gúnyt a szemébe.. Tipikus '5 kg sminkkel mindenki lehet szép' lány. Már most látom, hogy ezzel a csajjal nem leszek jóba. Miután adott valami buliba megfelelő öltözéket, vissza mentünk Justinhoz.

- Megfelel? - kérdezte Justint.

- Háát. - mondta gúnyosan, amire csak megforgattam a szemeim. Egy kis idő után, miután végre abba hagyta a telefonja nyomkodását, megszólalt. 

- Menj bárhova, bárkivel, de azért vigyázz magadra. - jött szorosan közel hozzám, megakart csókolni, de elrántottam a fejem, így pont láttam Chantel féltékenykedő arcát.. Ah, már csak ezért megérte. 

- Kösz inkább kihagyom a csókod. - toltam el magamtól, majd oda indultam a piás asztalhoz.

Egy kis idő után oda jött hozzám egy srác.

- Szia. - köszönt.

- Helló. - köszöntem egyhangúan, rá se néztem.

- Hmm. Látom nincs valami jó kedved. - jött velem szembe 

- Hát nincs. - válaszoltam.

- Gyere velem, tudok egy jó helyet. - nyújtotta a kezét.. Kis ideig gondolkoztam a válaszon.. Hova akar vinni? - gondolkoztam.. De végül is csak nem halok bele..

- Ajánlom, hogy jó hely legyen. - mosolyodtam el, majd kimentünk a házból.

- Ah végre.. Már kezd fájni a fejem. - sóhajtottam fel, majd elindultunk.. Végül egy tengerpartra érünk. 

- Hát.. Remélem elég jó hely. - mosolygott rám.

- Nyugi.. Tetszik. - nevettem el magam..

Megnyugtató ezzel a sráccal lenni, kellemes a társasága.. 

Egy órája itt vagyunk és beszélgetünk.. Jó fej és vicces srác, és még jól is néz ki.

- Már egy órája ismerjük egymást még sem tudom a neved. - törtem meg a csendet.

- Ah, tényleg. Austin Mahone vagyok. - nyújtotta a kezét.

- Jade Harminston. - nyújtottam a kezem. - Figyu, már későre jár, nem egyedül jöttem, és azt sem tudod hol vagyok szóval én megyek. - álltam fel a homokból.

- Rendben. De azért egy telefonszám cserében benne vagy? - állt fel ő is.

- Najó. - mosolyodtam el, majd számot cseréltünk.

- Innen vissza találsz? - kérdezte Ryan

- Igen. - mosolyogtam rá.

- Okés..

- Akkor megyek, szia. - intettem, majd elindultam vissza a buliba, remélem már haza megyünk, semmi kedvem sincs itt maradni.

Amikor a házhoz értem, meghallottam a kocsik közül Justin hangját.

- Nézd meg... Az a hülye ribanc, megint ügyködött. Hol a szarba keressem? Esküszöm megütöm ha megtalálom. - kiabált Justin, majd közelebb mentem, hogy lássak is valamit. Chantelel volt, káromkodása közben fel s alá járkált a kocsik között, majd bele rúgott egy kukába.

- Nyugi már Justin, biztos vissza jön. - simított végig a hátán Chantel.

- Te is takarodj már innen. - kiabált rá.. Láttam hogy elég szarul esett Chantelnek, ezért inkább közbe avatkoztam, hogy ne bántsa meg jobban, bár élveztem volna, de még is közbe szóltam.. Nem tudom miért.

- Valami probléma van?  - mentem Justin háta mögé, majd hirtelen megfordult, Chantel pedig be ment.. A fordulatával vészesen közel kerültünk egymáshoz, egy ideig némán állt előttem. Éreztem égető tekintetét a számon.. Leheletét a nyakamon, ami nem volt a legjobb, bűzlött a piától..A tekintete a szemem és szám között cikázott, magam sem tudom miért nm vetettem véget ennek a furcsa helyzetnek.. Valamiért meg kívántam a csókját és már kínozott azzal, hogy előttem áll, és csak néz, gyönyörű barna szemeivel..  Jézusom, miket beszélek... Kicsit hátráltam, majd újból dühösen kiabálni kezdett..

- Hol a fenébe voltál? 

- A parton, már fájt a fejem az üvöltő zenétől. - magyaráztam 

- Fájt a fejed? Aha.. Véletlenül sem egy pasi van a dologban igaz? - nevetett fel. - Mindegy a részletek nem érdekelnek.. Csak az hogy legközelebb szólj ha elmész, megértetted? - húzott közel magához derekamnál fogva.

- Ha lesz legközelebb. - mondtam halkan, majd ki szabadítottam magam erős fogásából..

- Most pedig, haza mehetnék már? - kérdeztem egyhangúan, amire nem válaszolt csak be szállt a kocsiba, majd én is.

A kocsiban némán ültünk amíg haza nem értünk, néha-néha rám pillantott, de gyorsan vissza is nézett az útra..

Bárcsak jó fej lenne, és nem bunkó.

Amikor beértünk a házba, csak némán feltrappolt az emeletre, majd én is.. Ő a saját szobájába én pedig szintén a saját szobámba mentem.. Miután előkészítettem a fürdéshez való dolgokat elindultam a fürdőszoba felé.. Mikor oda értem, kinyitottam az ajtót, majd bementem.. Gyorsan levetkőztem majd beálltam a zuhany kabinba, jó érzés volt a feszültséget feloldani a forró vízzel.. Tizenöt percig élveztem ahogy a meleg víz átjárja a testem, majd kiszálltam, meg törölköztem.. Gondoltam Justin már úgy is elaludt, vagy a szobájába van, ezért fehérneműbe mentem ki, mielőtt a saját szobámhoz értem volna, el kellett mennem Justin szobája mellett, ami nem jött valami jól, mivel amikor ott mentem el, egy kéz berántott. Magam sem tudom, hogy..

- fhu, de dögös vagy. - mért végig

- Örülök, hogy tetszik, de most már kimehetek? - kérdeztem, amire csak közel jött hozzám.. Azt hittem újra csak kínozni akar, de nem, ez most más volt.. Hirtelen magához húzott, majd megcsókolt. Ahh imádtam a csókját, imádtam ahogy bevadult... Sajnos nem bírtam ellen állni.. Én is 'bevadultam' majd vad csókcsatába kezdtünk.. Mikor már ő is egy szál a alsó gatyában volt, és éppen készült az ágyra fektetni, észhez tértem és eltoltam magamtól..

- Justin. - lihegtem... - Nem akarom. - néztem félénken a szemébe.

- De hogy is nem akarod, most már késő, nem hagyhatsz így itt.. - mosolygott perverzül, majd újra megcsókolt, de eltoltam magamtól.

- De nem szeretném. - kiabáltam rá. - Most pedig ha megbocsájtasz.. - mondtam, majd kimentem és be mentem a szobámba..

Huha, hát elég közel voltunk ahhoz.. De szerencsére nem történt meg, bár mennyire is szeretném nem akarom, hogy neki legyen igaza.. Nem. - gondolkoztam, majd újra eszembe jutott a szoba... Nagyon nagyon vonzott, valami azt súgta menjek le, és nézzem meg mi van oda bent..

Halkan kiosontam, majd a titokzatos szobát vettem célba.. Mikor oda értem óvatosan lenyomtam a kilincset........