2. rész

- Selena?! - nézett rám kérdően és lepődötten.
- Ha kérhetlek, legközelebb kopogj légyszi. - nyomtam ki a telefont, mivel Justin úgy se menne ki amíg meg nem beszélem vele, szóval majd vissza hívom Selenát.
- Kérdeztem valamit. Válaszolj már. - mondta most már kicsit dühösen.
- Igen Selenát mondtam. És? - álltam fel vele szembe.
- Ismered Selenát? Mióta? A barátnőd vagy mi? - halmozott el kérdéseivel.
- Semmi közöd nincs hozzá.
- De mondd már el. - mondta dühösen.
- Igen, a barátnőm.. - nyögtem ki. - Most pedig kimennél ha kérhetlek? - mutattam az ajtóra.
- Bunkó ribanc. - mondta, majd hátat fordított s kiment.
Még én vagyok a bunkó ribanc? Ez így nagyon nem oké. Justin és köztem eléggé nagy a feszültség, nem tudom meddig fogom bírni vele.. Talán túl élem, ha nem bunkózok vele.. Nehéz lesz meg állnom.. De megpróbálom. - gondolkoztam, amit a telefonom újabb csörgése zavart meg. Megint Selena, de ezt már felvettem.
- Szia, végre hogy hívtál, nagyon sok mesélni valóm van. - üdvözöltem Selt.
- Szia, miért nyomtál ki az előbb? - kérdezte
- Áhh, had kezdjem az elején.
- Rendben. De először had kezdjem én, van egy meglepetésem. - hallattszódot a hangján, hogy boldog.
- Naaa mond.
- Itt vagyok Franciaországban és egy párnapig maradok, arra gondoltam, mi lenne ha találkoznánk? - kérdezte.. Ez most komoly? Pont ilyenkor kell oda mennie amikor nem vagyok ott? Ilyen is csak velem fordulhat elő.
- Ahjj, Selly. Ez most nem fog menni.
- Miért?
- Nem vagyok Franciaországban.. Hanem Califroniában, pontosabban Calabasasban.
- Micsoda? De miért?
- Azért mert Justinnál lakom. De ne értsd félre, nem járok vele vagy ilyesmi, hanem Scooter a rokonom és miatta, amíg nem talál nekem egy házat..
- Hmm. Ez most így elég durva.. Sajnálom, hogy nem tudunk találkozni, nem tudom mikor megyek Los Angeles környékére, de megígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy találkozzunk, már nagyon hiányzol. - Nekem is hiányzol már, remélem minél hamarabb el tudsz jönni.
- Én is, de most mennem kell, sajnálom, szia. - nyomta ki anélkül, hogy megvárta volna a válaszom..
Selenával nagyon erős a kapcsolatunk és imádom őt, mindent megtudunk beszélni, jó lenne már őt látni, nagyon ritkán látom, még is a legjobb barátnőm. Sajnos még Skypeolni sincs ideje, azt is csak egy hónapban egyszer-kétszer csináljuk..
- JADE. - kiabál Justin.
- Mi van? - megyek ki a szobámból, majd le az emeletről.
- Itt van Scooter. - válaszolt, majd lehuppant a kanapéra, s nézni kezdte a tv-t.
- Szia. - köszöntem Scooternek.
- Szia. - köszönt ő is. - Van egy rossz hírem. - mondta szomorú hangon.
- Mi az? - kérdeztem meglepetten.
- Két hétre el kell mennem külföldre. Sajnálom, hogy most jöttél ide és már is itt kell hagyjalak, de ez nagyon fontos, muszáj el mennem. - magyarázkodott.
- Semmi baj, ha ennyire fontos nyugodtan menj el, el leszek Justinnal. - mondtam. Még hogy el leszek.. Ez hülyeség volt, nem gondoltam komolyan de Scooternek ezt kellett mondjam.
- Örülök, hogy meg értesz, de nekem mennem is kell. Sziasztok. - köszönt el
- Szia. - köszöntük Justinnal szinte egyszerre, majd Scooter el is ment.
Szép lassan oda sétáltam a hűtőhöz és ki vettem a narancslét, próbáltam csendben, hogy Justin nyugodtan tudjon tvzni, nem akartam még egy vitát, pedig legszívesebben egy bombát is robbantottam volna..
Véletlenül kiesett a kezemből a doboz kupakja, és be gurult a szekrény alá. Miközben a kupakot próbáltam ki szedni, hangoskodtam.. Akaratlanul.. Persze ezért is rám szólt Justin.
- Tvznék! Nem látod? - nézet hátra amikor épp lehajoltam. - Hmm. - állt fel. - Nagyon jó. - fogta meg a derekam hátulról. - Nagyon jó tested van. - fordított meg. - Add ide azt a szart. - mutatott a kezembe lévő 'csőre'. Majd ki vette a kezemből és kiszedte vele a kupakot. - Tessék. - nyújtotta.
- Köszi. - válaszoltam, majd elakartam menni, de nem hagyta. Óvatosan vissza rántott.
- Nem elég a köszi. - kacsintott, majd magához húzott..
- Miért csak akkor tudsz kedves lenni, ha leakarsz fektetni? - néztem mélyen a szemeibe.
- Szeretnél? - suttogta fülembe
- Jut eszembe. Selena.. - mondtam ki mondatom, amire azonnal elengedett. - Ha szereted Selenát.. Tuti, hogy szereted, mivel ha nem szeretnéd, nem akadtál volna ki az előbb ennyire... Szóval ha szereted, akkor miért akarsz velem lefeküdni? - kérdeztem értetlenül, amire fel és alá kezdett járkálni. - Justin! Egyáltalán még szereted?
- Igen, de ő nem és el akarom felejteni, nem akarom, hogy fájjon érted? - sírta majdnem el magát, majd kiviharzott a házból.
Nem akartam ezt fel hozni, de muszáj volt, hogy béként hagyjon, nem akarok egy tárgy lenni, amit akkor használ ha kedve tartja és csak arra, hogy valakit el felejtsen.. Talán ha igazi érzései lennének irántam, akkor meg tenném, mert helyes fiú és simán belé tudnék szeretni, ha kedves lenne.. De talán akkor sem, Selena miatt, mert Selenánál jobb barátnőt nem tudnék elképzelni és nem akarom elveszteni.
Egész nap csak uncsizok és Justin még mindig nincs itthon pedig este kilenc van, nem tudom hol lehet, de kezdek aggódni érte.. Hülyeség volt fel hoznom ezt a dolgot, de csak úgy kijött..
A nappaliban ülök és várom, hogy Justin haza jöjjön, nem nagyon tudok mást csinálni szóval ez teljesen jó elfoglaltság. Egyre többször jut eszembe az a titkos szoba, és egyre jobban vonz.. Tudom, hogy nem lehetne, de nem tudok magamnak nemet mondani, ezért elindulok az ajtó felé, amit a telefonom csörgése zavar meg, Selena az, szóval felveszem.
- Szia, ilyen is ritkán van, hogy egy nap kétszer is felhívsz. - nevettem el magam.
- Jó hír.. Pár nap múlva Los Angelesbe utazom, találkozhatnánk.
- Jézusom, komolyan?! De jó lenne. Uhh I'm happy. - nevettem amire ő is.
- Csak ezért hívtalak, majd még hívlak, de most leteszem hosszú napom volt és fáradt vagyok, szia.
- Szia. - köszöntem el, majd lerakta.
Egy kis idő után újból eszembe jutott a szoba, mikor épp mentem volna az ajtó felé, 'Justin' érkezett meg.
- Végre hazataláltál.- mondtam a személynek aki az előszobában volt, majd bejött. - Te ki vagy? - döbbentem le, mert nem Justin volt.
- Most velem jössz. - fogott meg erősen a fickó, majd ki rángatott a házból és be 'dobott' a kocsijába.